A régi építésű házak energetikai kihívásai
Magyarországon az ingatlanállomány jelentős része – becslések szerint 40–50%-a – 1980 előtt épült. Ezek az épületek a mai energetikai szabványokhoz képest rendkívül alacsony hőszigeteléssel, elavult fűtési rendszerrel és sok esetben egyrétegű üvegezésű ablakokkal rendelkeznek. Az eredmény: szinte kivétel nélkül rossz energetikai besorolás, általában EE–HH közé eső kategóriában.
Miért rossz szinte mindig a besorolás?
1. Nincs vagy minimális a hőszigetelés
A II. világháború előtt, de még az 1970-es évekig is épített házak jellemzően tömör téglafalból vagy vályogból készültek, hőszigeteléssel nem rendelkeztek. A falak U-értéke (hőátbocsátási tényezője) 1,5–3,0 W/m²K körül van, míg a mai követelmény 0,24 W/m²K alatt van. Ez 6–12-szeres hőveszteséget jelent.
2. Elavult fűtési rendszer
A régi házak fűtési rendszerei jellemzően alacsony hatásfokú: régi öntöttvas kazánok (60–70%), szilárd tüzelésű kályhák (40–60%), vagy elektromos hőtárolók (bár ez utóbbi a primer energiafaktor miatt is kedvezőtlen). A modern kondenzációs gázkazán hatásfoka 100–108%, a hőszivattyúé 250–400%.
3. Rossz állapotú vagy egyrétegű ablakok
A régi, fa vagy acél tokszerkezetű, egyrétegű üveges ablakok hőveszteségének tényezője (Uw) 3,0–5,0 W/m²K, szemben a modern háromrétegű ablak 0,7–1,0 W/m²K értékével. Ez négyötöd résznyi különbség!
4. Nem légzárt szerkezetek
A régi épületek épületburkán sok a repedés, illesztési hézag és nyílás, amelyen keresztül a meleg levegő – és az energia – kiszivárog. Ez az infiltrációs veszteség évi 15–25%-ot tesz ki az összes hőveszteségből.
Hogyan érdemes szemlélni a rossz besorolást?
A rossz besorolás önmagában nem jelenti, hogy az ingatlan értéktelen. Sok régi ház esetén:
- Az elhelyezkedés értékes (belváros, kertes övezet)
- Az építési minőség jó (vastag téglafalak, megbízható szerkezet)
- A felújítással érhető el a legnagyobb értéknövekedés
A befektetők és az önerőből felújítani szándékozók számára a rossz besorolású régi ház vételára jellemzően alacsonyabb, a felújítás után pedig a piaci értéke ugrásszerűen nőhet.
Milyen felújítással javítható legtöbbet a besoroláson?
A régi háznál a leghatékonyabb intézkedések hatásuk sorrendjében:
- Homlokzati hőszigetelés: 30–40% javulás a fűtési energiaigényen
- Fűtési rendszer csere: 20–35% javulás
- Nyílászárócsere: 10–15% javulás
- Padlástér és pincemennyezet szigetelése: 10–15% javulás
- Napelem: 5–15% primer energia csökkentés
A komplex felújítás – amelyben mindezen elemeket egyszerre végzik – akár 3–4 besorolási kategóriát is javíthat: pl. GG-ről DD-re, FF-ről CC-re.
Az etanusitvany.net csapata elkészíti a tanúsítványt és részletes korszerűsítési javaslatokat ad, amelyekkel javíthat a besoroláson és csökkentheti rezsiköltségeit.
Gyakran ismételt kérdések
Ha az épület műemléki védelem alatt áll, is kötelező a tanúsítvány?
Egyes esetekben a műemléki épületek mentesülnek a tanúsítási kötelezettség alól. A pontos feltételeket az illetékes hatóság (Örökségvédelmi Hivatal, járási hivatal) határozza meg.
El lehet-e adni egy GG besorolású házat, és kap-e rá hitelt a vevő?
Eladható, de a vevő normál (nem zöld) hitelt kaphat rá. A zöld hitel (BB minimum feltétel miatt) nem igényelhető. Az alacsony besorolás az áralkuban és a hitelösszegben érezteti hatását.
Mennyibe kerül egy régi ház energetikai tanúsítványa?
A régi ház felmérése általában összetettebb, mint az újépítésűé, ezért az ár is magasabb lehet. Egy 100–150 m²-es régi ház esetén 35 000–55 000 Ft az átlagos ár.