Az energetikai besorolás rendszere Magyarországon
Az energetikai tanúsítvány egyik legfontosabb eleme a besorolás – az a betűjel, amely egyetlen pillantásra megmutatja, mennyire energiahatékony az ingatlan. Magyarországon az energetikai besorolás egy hétfokozatú skálán mozog, amelyet 2016-ban bevezető, majd 2024-ben felülvizsgált jogszabályok határoznak meg. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a skálát, az egyes kategóriák jelentését és a valóságban tapasztalható eloszlást.
A teljes besorolási skála
A besorolás a primer energiafelhasználáson alapul, amelyet kWh/m²/év egységben mérnek. Minél kisebb ez az érték, annál energiahatékonyabb az épület.
| Besorolás | Primer energia (kWh/m²/év) | Jellemzés |
|---|---|---|
| AA++ | 0–40 | Közel nulla energiaigényű épület (NZEB) |
| AA+ | 41–80 | Kiváló energiateljesítmény |
| AA | 81–100 | Nagyon jó, korszerű épület |
| BB | 101–150 | Jó, korszerűnek mondható |
| CC | 151–200 | Közepes, elfogadható |
| DD | 201–250 | Gyenge, felújítást igényelhet |
| EE | 251–310 | Rossz energetikai állapot |
| FF | 311–400 | Nagyon rossz, komoly felújítás szükséges |
| GG | 401–500 | Kiemelkedően rossz állapot |
| HH | 500 felett | Rendkívül rossz, sürgős beavatkozás szükséges |
Mit jelent minden egyes kategória a gyakorlatban?
AA++ – A jövő épülete ma
Az AA++ besorolás a legmagasabb kategória. Az ilyen épületek primer energiafelhasználása nem haladja meg a 40 kWh/m²/évet. Ezek tipikusan passzívházak, amelyek kiváló hőszigetelést, hővisszanyerő szellőzést és megújuló energiaforrásokat (napelem, hőszivattyú) alkalmaznak. 2026-tól minden újonnan épített épületnek legalább BB szintű besorolással kell rendelkeznie, de az AA++ már a legmagasabb szint.
BB – Az eladhatóság határvonala
A BB besorolás (101–150 kWh/m²/év) az a küszöb, amelyet a legfontosabb pénzügyi termékek megkövetelnek. A Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon Hitelprogramjához BB vagy jobb besorolás szükséges. Az újépítésű ingatlanok nagy része ebbe a sávba esik.
CC–DD – A mai átlag
A Magyarországon lévő lakások és házak többsége CC–DD besorolású. Ezek az épületek a rendszeres karbantartással fenntarthatók, de komolyabb energiamegtakarításhoz felújítás szükséges. Adásvételkor ez nem jelent jogi akadályt, de az alacsonyabb rezsi vonzerejétől elesik az eladó.
EE–FF – A felújítandók
Az EE és FF besorolású ingatlanok komoly energetikai problémákkal küzdenek. Jellemzően régi épületek, amelyekben hiányos a szigetelés, elavult a fűtési rendszer és rossz állapotúak a nyílászárók. A rezsi magas, és a piac is alacsonyabb árat fizet értük.
GG–HH – A legrosszabb kategóriák
A GG és HH besorolás a magyar épületállomány legrosszabb állapotú részeit jellemzi – tipikusan háború előtti, tatarozatlan falusi házakat vagy ipari konverziós ingatlanokat. Az ilyen ingatlanok rezsiköltségei rendkívül magasak, és adásvételkor komoly értékcsökkentő tényezőt jelentenek.
Hol helyezkedik el a magyar lakásállomány a skálán?
A hazai adatok alapján az épületek besorolásának hozzávetőleges eloszlása:
- AA++, AA+, AA: az ingatlanok kb. 5–8%-a (főleg újépítésű vagy felújított épületek)
- BB: kb. 10–15% (főleg 2013 utáni újépítésű ingatlanok)
- CC–DD: kb. 40–45% (átlagos, részben korszerűsített épületek)
- EE–FF: kb. 20–25% (felújításra szoruló, régebbi ingatlanok)
- GG–HH: kb. 10–15% (nagyon régi, rossz állapotú épületek)
Hogyan befolyásolja a besorolás az ingatlan értékét?
A kutatások szerint egy energiakategóriányi javulás az ingatlan értékét átlagosan 3–7%-kal növeli. Ez azt jelenti, hogy ha egy CC besorolású ingatlant BB-re javítanak, az értéknövekedés egy 30 milliós ingatlan esetén akár 900 000–2 100 000 forint is lehet – miközben a felújítás sokszor ennél kisebb összegbe kerül.
A besorolás és a rezsiköltség kapcsolata
A különböző kategóriák között hatalmas eltérések vannak a fűtési és hűtési költségekben. Egy 80 m²-es lakás esetén:
- BB besorolás: évi 120 000–180 000 Ft fűtési költség
- DD besorolás: évi 220 000–300 000 Ft
- FF besorolás: évi 350 000–500 000 Ft
Ez azt jelenti, hogy egy AA++-ról GG-re romlott ingatlan fűtési költsége évente 400 000 forinttal is magasabb lehet.
Az etanusitvany.net csapata gyorsan és pontosan elvégzi az energetikai tanúsítást, és megmutatja, hogyan javíthat a besoroláson. Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Gyakran ismételt kérdések
Melyik a legjobb energetikai besorolás?
Az AA++ a legmagasabb besorolás, amelyet közel nulla energiaigényű épületek érnek el. A mindennapi életben az AA+ és AA besorolás is kiváló teljesítményt jelent.
Mi a minimum besorolás, amit el kell érni 2026-ban újépítésnél?
Magyarországon 2024 óta az újonnan épített épületeknek legalább BB besorolást kell elérniük, ami megfelel a közel nulla energiaigény (NZEB) szabványnak.
Hogyan számítják ki a primer energiafelhasználást?
A primer energiafelhasználás az épület összes energiaigényét (fűtés, hűtés, melegvíz, szellőzés, világítás) tartalmazza, egy konverziós faktorral súlyozva, amely figyelembe veszi az energiahordozó előállítási hatásfokát is.
Lejár-e az energetikai besorolás?
Maga a besorolás nem jár le, de az azt igazoló tanúsítvány érvényessége 10 év (régebbi tanúsítványoknál) vagy az új szabályok szerint rövidebb időszak lehet. A besorolás felülvizsgálata felújítás után javasolt.
Változtathat-e a besoroláson felújítás nélkül?
Kisebb mértékben igen: ha a korábbi tanúsítvány nem vette figyelembe az összes kedvező tényezőt (pl. dokumentált nyílászárócsere), egy új tanúsítvánnyal jobb eredmény érhető el. Jelentős javuláshoz azonban valódi felújítás szükséges.